Egy olyan árverseny van a költöztetők között, amin Te csak veszíthetsz.
A költöztető piacon évek óta zajló árversenynek az Ügyfelek a nyertesei.
Vagyis ennek így kellene lennie. De valahogy ez itt máshogy működik.
Míg minden szektorban, szakemberhiányra hivatkozva az egekbe szöknek az árak, a költöztető piacon még mindig vannak olyan – jellemzően új – szereplők, akik mindig egy kicsit aláígérnek a versenytársaknak.
És meg is fogalmaztam a kulcsszót. „IGÉRNEK”. Mert lehet, hogy óradíjban olcsóbbnak tűnik egy ajánlat, de költözés közben mindig kiderülhet még egy-egy extra díj.
Így lesz a legolcsóbb költöztetőből a legdrágább. A teljesség igénye nélkül 6+1 olyan rejtett költséget mutatok Neked, amibe még nekem is belepirul az arcom. Pedig ritkán tudnak zavarba hozni.
Sok kellemetlenségtől óvod meg magad, ha erre a 6 rejtett költségre odafigyelsz a költözésed előtt és alatt.
Legalább ennyit kell fizetni, avagy a minimum óradíjas bűvészkedés
Egy alapdíj, kiállási díj teljesen normális dolog lehet. Vannak egy költözésnek, egy bútorszállításnak olyan fix költségei, amelyekkel ugyanúgy számolni kell egy családi ház költözésénél, mint egy 2 órás költöztetésnél. Szerintem ezt nem is kell kifejtenem.
De. És itt van egy nagyon nagy de, erről mindig tájékoztatni kell az Ügyfelet, hogy összehasonlíthassa az árakat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatástartalmat.
Olyan ez, minthogy kötelező kiírni a kisboltban a termékek mellé a kilós árat is, hogy legyen összehasonlítási alapom a márkák és az eltérő csomagolások között.
Láttam már olyan díjazást, ahol ugyan az óradíj alacsony volt, de a kiállásra a „mindenkori óradíjat” számolják fel, emellett pedig minimum 4 óra fizetendő.
Ez azt jelenti, hogy ha az én költözésem 2,5-3 óra alatt kivitelezhető (ez egy kisebb albérlet költöztetésének „átlagos szintideje”), akkor is legalább 5 órányi díjat fognak felszámolni.
A minimum óradíj, egy kis kiállási díjjal fűszerezve, akár meg is duplázhatja a költségeidet.
A sétálás adója, a távhordási díj
Vannak díjak, amelyeket meg tudok ideologizálni, még akkor is, ha magával az elvvel nem értek egyet. Na, ez nem olyan. Ennek a díjnak egyetlen célját látom, bármerről is közelítek. Ez a cél pedig nem más, mint a lehúzás.
Nézzük csak. Van egy óradíjas megrendelésem. A címre érkezve látom, hogy nem tudok közel megállni a bejárathoz. Sokat kell sétálni a bútorokkal, dobozokkal.
Ez bizony, a távolság miatt tovább fog tartani. Tehát több óradíjat kell a végén felszámítanom az Ügyfélnek.
Tehát, ha jól értelmezem az ún. „távhordási díj”-at akkor kellene fizettetnem, amikor amúgy is több óradíjat kell kiszámláznom.
Te érted? Mert én nem. A pályatársak majd biztos jól megírjak, hogy „nem lopom a lábaimat”, „túl sokat kell sétálni”. De erre azt tudom mondani, hogy ez egy ilyen szakma. Legalábbis addig biztosan, amíg a robotok át nem veszik a helyünket. Ráadásul azért vannak eszközeink –kutya, kézikocsi, molnárkocsi–, hogy az ilyen helyzetekben használjuk azokat. És nem utolsó sorban, megkapjuk érte az óradíjunkat.
Vegyünk példát egy másik szakmából. Ki kell festetnem az irodát. A festő megad egy m² árat. Majd amikor kijön, akkor felháborodik, hogy milyen nagy a belmagasság. Ezért „távfestés” díjat kell felszámolnia.
Ezek után döntse el mindenki a távhordás jogosságát.
Te érted, hogy mire kéri el a pénzt, aki távhordási díjat kér?
A magasság költségei, vagyis a lépcső díj / emelet díj
Lépcsőn, egy belvárosi bérház emeletére felhordani a bútorokat, a dobozokat eszméletlenül megterhelő. Pontosan ezért nem az Ügyfelek csinálják. Éppen ezért van annyi munkánk.
Én úgy gondolom, hogy Nekem, mint a Szolgáltatónak az a dolgom, hogy levegyem az emberek válláról a terhet. Ez a költöztető szakmában szó szerint is igaz.
Alapvetően ez is egy olyan költöztető „adó”, amit akkor kell fizetni, amikor amúgy is drágább a költözés.
A lerakodás egy ilyen címen alapból tovább tart, mert ugye fel kell jutni az emeletre és le kell jönni onnan. Tehát több óradíjat fogok számolni a végén.
Ráadásul én ezeknél a címeknél több rakodót szoktam kiajánlani.
Egy részről, mert így gyorsabban végeznek, így a végösszeg alacsonyabb lesz, mint a kevesebb rakodóval, de több órával.
Más részről pedig, mert nem szeretném, ha kidőlnének a munkatársaim. Ugyanis –lehet, hogy pár pályatársnak most újdonságot mondok– az ízületeket nem érdekli, hogy mennyi lépcsődíjat számláztam ki a költöztetés végén.
Az ízületeket ritkán érdekli, hogy mennyi volt a lépcsődíj. Más megoldással viszont mindenki elégedett lesz.
Újra felhasznált csomagolóanyagok díja / Bútorok csomagolásának díja
Amikor a költöztető átveszi a személyes ingóságainkat, akkor Neki kell gondoskodnia arról, hogy az sérülésektől mentesen kerüljön az Ügyfele új lakásába. Ebbe bele tartozik az is, hogy olyan módon helyezi el a rakományt az autó platóján, hogy azt biztonságosban legyen a rakodás és az út során.
Ez nem egy külön szolgáltatás. Ezt vállaljuk, amikor átvesszük az Ügyfél bútorait.
Tehát egy alapcsomagolást –pokrócok, buborékos fólia, zsugorfólia, karton- vagy hullámpapír, ragasztószalag–, amely megóvja a bútorokat az út és a rakodás során tartalmaznia kell az óradíjnak.
Természetesen, ha egyedi, különleges vagy antik bútorok szállításáról van, akkor másféle csomagolásra, csomagolóanyagokra van szükség. De ezt minden esetben előre egyeztetni kell a költözés előtt vagy erről tájékoztatni kell az ügyfelet előzetesen az árajánlatban.
Az alap csomagolóanyagoknak a költöztető autó alaptartozékai.
A teherhordás ára, avagy a súlypénz
Már az elején leszögezem, hogy a költözések során a súlypénznek mindenképp van létjogosultsága. Az nem mindegy, hogy mire kérik el.
Nem térnék ki most a nehézteher szállításra, mert az egy külön szakma. Bár van valamennyi átfedés a nehézteher szállítók és a költöztetők között, de mindenképp elkülönül az autó, a felkészülés, a szakértelem és az eszközök tekintetében is.
Egy normál háztartásban alapvetően nem sokféle nehéz teher fordulhat elő. Jellemzően két ajtós hűtőszekrények (egyes típusok a 180 kg-os súlyt is elérhetik) páncélszekrények, zongorák és pianínók szoktak előfordulni. Ezek mind 100-120 kg feletti tételek. Ezekről, ha előre tájékoztatja az Ügyfél a költöztetőt a megrendelés előtt, akkor nem nagyon érheti meglepetés a végösszegnél. A költöztetőnek tudnia kell, hogy ez milyen többletköltséggel fog majd járni.
De hallottam én már olyat is, amikor egy nehezebb dobozért, egy az átlagosnál kicsit nagyobb mosógépért is vagy egy nehéz kanapéért (amit amúgy szét is lehetett volna szedni) felszámoltak súlypénzt.
Csak ismételni tudom magam. Költöztetők vagyunk. Az a dolgunk, hogy levegyünk a terhet az a Megrendelőnk válláról.
Ha minden nehezebb bútorra, eszközre súlypénzt kell elkérnie valakinek, akkor még egy kicsit combosodni kellene a kollégának ehhez a szakmához.
Van olyan, amikor korrekt a súlypénz felszámolása, de ne hagyd magad átverni.
Plusz egy óra a végén, avagy a telephelyre visszaállás díja
Még akár jogos is lehetne, hiszen üzemanyag költséget, a rakodó munkatársak idejét ilyenkor is ki kell fizetnie valakinek. Ha ezt előre elmondja a költöztető és az Ügyfél el is fogadja, akkor még erkölcsi akadályát sem látom annak, hogy ezt felszámolja valaki.
De általában ez is egy utólag „felmerülő” költség. Ráadásul ezt nem így kellene kezelni. Ezzel már árazásnál számolnia kellene egy valamire való vállalkozónak.
Egyszer majd biztosan írok egy szakmai cikket „így árazd a költöztetést, hogy a munkát is megszerezd és az ügyfélélmény is megmaradjon” címmel. Vagy csak egyszerűen mindenkinek kellene lennie annyi szakmai felkészültségének, hogy sikeresen irányítsa azt a vállalkozást, amelyből meg szeretne élni.
A telephelyre “visszaállásért” miért kellene fizetnem? Honnan tudjam, hogy tényleg oda megy?
+1 „KELL AZ ÓRA!”
Ez igazából nem a szó szerint értelmezett rejtett költség. Ez az alulfizetett rakodók szavajárása arra az esetre, amikor nem igazán akarnak gyorsan végezni egy adott munkával.
Egy gyakorlott rakodó pontosan tudja, hogy hogyan tudja még úgy elhúzni a rakodást, hogy azért már el lehessen kérni még egy órányi díjat.
Ez az alacsony díjazás következménye. A rakodónak is vannak számlái, kiadásai, igényei. Nyilván alacsony óradíjból a rakodónak is kevesebb jut. Ennek két hátránya van:
- Minden költözésnél gondoskodni fog róla, hogy annyi órája legyen, amennyiért neki „már megérte felkelni”
- A jobb rakodó munkatársak szívesebben mennek oda, ahol magasabb árakból magasabb óradíjakat tudnak kifizetni. A jobban fizető cégek pedig mindig örülnek egy jó rakodónak.
Az alulfizetett rakodó minden költözésnél gondoskodni fog róla, hogy annyi órája legyen, amennyiért neki „már megérte felkelni”.
Az elején kell számolgatni
Nem kell a legdrágább költöztetőt választani ahhoz, hogy minőségi munkát várhassunk el. Rengeteg cég van –régiek és újak is-, akik valóban hivatásuknak érzik a költöztetést. És a fentiek ismeretében könnyen ki is lehet választani a kínálatból azokat, akikre érdemes rábízni a költözésünket.
Csak azt kell szem előtt tartani, hogy nem mindig a legolcsóbb ígéret lesz a végén a legalacsonyabb ár.
Ha nem akarsz a fentiek miatt aggódni és tényleg korrekt árazással szeretnél költözni, akkor kérj egy ajánlatot tőlünk: